Akrobata
AMNÉZIÁS
(fordítás TB)
Semmi értelme, semmi értelme könyörögni. Ismerd be!
Semmit sem lehet tenni egy ilyen szép üres de sima semmivel.
Név, ház, autókulcsok
A kis játék feleség-
Kitörölve, sóhajts,sóhajts
Négy csecsemőt dédelgetsz.
Az ápolók kicsik, mint a giliszták meg egy kis orvos
Berakták őt oda
Régi emlékek
Vedlenek bőréről.
A bánatba az egésszel!
Ölelgeti párnáját
Mint vörös hajú testvérét, akihez soha nem mert hozzáérni
Egy másikról álmodik
Csupasz az összes!
És más színű
Hogy fognak utazni, utazni, a látkép
Szikrázik testvéreik könnyeiből
Egy üstökös vége!
És pénz mindennek a spermája.
Egyik nővér behoz
Egy zöld italt, másik egy kéket
Felemelkednek mindkét oldalán, mint csillagok
A két ital lángol meg habzik
Óh, testvér, anya, feleség
Az édes Lethe az életem
Soha nem jövök már haza!
AKROBATA
(Sylvia Plath)
Akrobata
Minden éjjel ez a fiatal hölgy
A dunyhák közt fekszik
Azok összeszaggatva szépen, mint hópelyhek
Amíg az álom ellopja testét
Az ágyból komoly megpróbáltatások közé
Gúzsba kötött akrobatika
Melyet minden éjjel gyakorol
Ügyesen, mint egy macska a veszélyes dróton
Egy hatalmas teremben
Táncolja kecses táncát
Megostorozva és ordítva
Elmondva mestere akaratát.
Csusszanva, helyesen
A tikkasztó levegőn keresztül
Lépked, megáll, felakasztva
Előadása halott közepén
És nagy súlyok omlanak le róla
Majd forogni kezdenek
Így megfenyítve, a lány
Elhárítja az óramutatók fenyegetését.
ÁTKELÉS A FOLYÓN
Fekete tó, fekete csónak
Két fekete papír-ember
Árnyékuk lefödi Canadát
Egy kis fény szűrődik át
A vízi virágokon
Szirmaik nem szeretnék, ha sietnénk
Kerekek, laposak, tele fekete tanácsokkal
Jeges szavakat szól az evezős.
A feketeség szelleme bennünk van
Benne van a halakban
Egy ronda nő fölemeli kezét
Csillagok nyílnak a liliomok közt
Nem vakítanak el ezek a kifejezéstelen szirének?
Ez a meglepett lelkek csendje.
Apa
(Sylvia Plath-részlet)
(fordítás TB)
Nem teszed már, nem teszed már
Többé fekete cipő
Melyben éltem, mint egy láb
Harminc évig szegény-fehéren
Alig mervén lélegezni.
Apa meg kellett, hogy öljelek
Előbb meghaltál, volt időm.
Márvány-nehezen, egy csomag tele Istennel
Kísérteties szobor egy szürke lábujjal
Nagy, mint egy Frisco bélyeg
Egy fejjel a szörnyű Atlanti óceánban
Ahová beleömlik bab-zölden és kéken
A szép Nauset vize
Imádkoztam, hogy visszakapjalak
Ach, du
EGY TITOK
(Sylvia Plath)
(fordítás TB)
Egy titok egy titok
Mennyire magasztos
Kék vagy és hatalmas, forgalmi rendőr
Felemelvén egyik tenyered
Különbség kettőnk közt?
Nekem egy szemem van, neked kettő
Sápadt, folyékony vízjel
Megjelenik vajon a fekete felvevőn?
Kitörölhetetlen lesz és igaz
Az afrikai zsiráfon keresztül, annak Édeni zöldjében
Vagy marokkói viziló?
Egy négyszögből bámulnak dermedten
Exportra valók
Mindkettő bolond
Egy titok, egy többlet borostyán, egy ujj
Turbékolják “ Te, te”
Két szem mögött melyekben semmi sem tükröződik csak majmok
Egy kés amit ki lehet húzni
Körmöt vágni
Lemosni a mocskot
(részlet)
GYERMEK
(Plath)
A tiszta szemed egy tökéletesen szép dolog
Meg akarom tölteni azt színnel és kacsákkal
Az ifjak állatkertjével
Amelyek nevein gondolkodsz
Áprilisi hóhullás, indián pipa
Kis szál ránc nélkül
Egy tó melyben a képek
Lehetnének nagyok és klasszikusak
Nem ez a bonyolultan
Rángatózó kéz, ez a sötét
Pince csillag nélkül
Impressum
Tag der Veröffentlichung: 22.05.2020
Alle Rechte vorbehalten